Nem kell még jól lenned.

Dolgozol, üzemelsz, válaszolsz az üzenetekre. Közben a fejedben újra elindul ugyanaz a film, és este rád szakad, hogy nemcsak ő hiányzik: a reggelek is, a vasárnap este is, meg az az ember, aki te voltál mellette.

Erre készült ez a nyolc gyengéd levél. Az első ingyenes, semmire nem kötelez.

Itt vagy most?

A telefon világít a sötét szobában, és már ötödször olvasod ugyanazt az üzenetet, mintha a hatodikra majd más értelmet nyerne. (Nem nyer.)

Napközben megvagy. Üzemelsz. Hol jobban, hol rosszabbul. Lehet nevetsz is. Aztán összeszorul a gyomrod, mert nevettél, és az a nagy köd, amiben létezni bírsz, újra rádugrik.

Mindenki jót akar neked. Engedd el, nézz előre, foglalkozz magaddal. Csakhogy most az is elég nagy feladat, hogy végigmenj ezen a napon, és azon kapod magad, hogy a figyelmedet a múlt tartja fogva, és a jövőt még el sem tudod képzelni. És talán nemcsak a másik ember hiányzik. Hanem a közös hétköznapok, a megszokott ritmus, a „majd ezt együtt”, vagy az a részed, amelyik ebben a kapcsolatban élt.

Egy furcsa zónában ragadtál. A “Mi” hivatalosan véget ért, de az “Én” most nem is nagyon tudja, hogy a többes szám nélkül kicsoda.

Nem számít, ki kezdeményezte, és az sem, hogy két hete volt vagy két éve. Szól annak is, akit elhagytak, annak is, aki elhagyott valakit, és annak is, aki még egy fedél alatt él a másikkal, vagy nem is tudja, szakításnak nevezze-e, ami történt.

Kietlen vidék, ahol több a kérdés, mint a válasz

Ennek az állapotnak és zónának van neve nálam, úgy hívom magamban: senki földje. Az az állapot, amikor a heves fájdalom már lecsengett, de te még mindig nem találod saját magad.

Én is voltam ott, nem is olyan régen. Amikor legutóbb összetört a szívem, egy fontos szerelem zárult le végleg (ami az utolsó időszakában már nem volt jó, de attól még fájt a vége), egyik pillanatról a másikra légüres térbe kerültem. A múltam, a jelenem, a jövőm egy nagy kupac volt, semmi nem volt a megszokott helyén. Agyban persze tudtam, hogy időt kell adnom magamnak. Tudtam, hogy voltam már itt korábban is, és mindig lett vége valahogy. Csak ennek a tudása semmit nem segített abban a köztes időszakban, azokban a napokban és hetekben, amikor se a cselekvés, se a csak-várakozás sem vitt sehova. Amikor random időpontokban tör rád a sírás (vagy a düh), pont mikor azt hiszed, már jól vagy. Amikor úgy elgyengülsz, hogy inkább lemondasz egy fontos programot, mert azt érzed, nem fog menni.

Ez a nyolc levél pontosan ide készült, ebbe a valóságok és hangulatok közötti “résbe”. Mert segítség és kapaszkodó nélkül jóval több időt töltesz a múltnak ebben a levesében, mint ami kellene.

Én pedig segíteni szeretnék.

Mi a „Hazatérés önmagamhoz”, és mi nem

Nem “javítsd meg magad” program. Nem “engedd el”, nem ötlépéses terv, és nem terápia.

Nyolc gyengéd levél. Olyanok, mint egy barát, aki nem akar megjavítani, csak leül melléd, és azt mondja: mutasd, hol vagy. Olyanok, amilyeneket én akartam kapni, amikor ott voltam, ahol te most.

• Kétnaponta érkezik egy, ha folytatod.
• Minden levélben többféle kis gyakorlat közül választasz. Van, amihez írni kell, és van, amihez nem.
• Azért többféle, mert nem tudhatod, hogy aznap mi az, amit képes leszel megtenni. Figyelek erre is. Néha csak egy mondat kimondása is győzelem.

Fontos, hogy nem kell mindent megcsinálnod. Ez nem egy teljesítménytúra.

A levelek egymásra épülnek, de nem kell lépést tartanod velük. Visszatérhetsz bármelyikhez később.

Az a cél, hogy amíg a “senki földjén” vagy, legyenek az írott társaid, kis bökdöséseid, hogy törődhess magaddal.

A nyolc levél íve

1. Nem kell jól lenned. Megérkezünk oda, ahol most vagy.
2. Nem csak ő hiányzik. Nevet adunk annak is, ami vele együtt ment el.
3. A kapcsolat véget ért. Te nem. Megnézzük, mi maradt meg belőled.
4. Nem minden gondolat kér választ. A fejben újra és újra lejátszott film, amit nem leállítunk, csak észreveszünk.
5. Mit szeretsz, ha senki nem látja? A saját ízlésed, az apró örömök.
6. Nem nulláról kezdesz. Mid van már, és mit éltél túl eddig.
7. Egyetlen kis irány. Nem terv. Egy apró mozdulat.
8. A következő partra nem kell most eljutni. Nem lezárás. Egy levél annak, aki pár hónap múlva leszel.

Miért készítettem el?

Mert eddig senki sem csinálta meg, ami nekem segíthetett volna akkor. Trénerként és az önismerettel régóta foglalkozó emberként sem kerültem el azt, amikor egy kapcsolat vége teljes súlyával rám nehezedett. Gyenge voltam. Szomorú. Ügyetlen. Önostorozó (hiszen tréner vagyok és önismeret, és minden, nekem ezen már rég túl kéne legyek.)

Senki és semmi nem szólt úgy hozzám, ahogy akartam, hogy hozzám szóljanak. Egyesével vadásztam le kicsi szigeteket, ahol a hülye, törött szívem megpihenhetett. Ahol visszaszerezhettem az erőmet. Néha többet, néha kevesebbet.

Lépésről lépésre kaptam vissza magamat. És később, amikor már tisztábban láttam, egy helyre szerettem volna összegyűjteni azt, ami nekem segített. Hogy másnak ne kelljen végtelen görgetés közben, apró darabokból összeszednie.

Az idő gyógyító távolából pedig összerendeztem és formát adtam neki, hogy ne szenvedő társként, hanem emberi hangú kísérőként lehessek melletted, aki pont most ezen mész át. A leveleket és a benne lévő gyakorlatokat így mind a saját tapasztalataimból, a tréneri és tanulástervezési hátteremből, és az önismereti irodalom által inspirált megközelítésekből állítottam össze a végleges formájára. Ez nem terápia, és nem ígér gyors gyógyulást. Nem ragtapasz a lábtörésre.

Inkább egy megtartó tér, ha már érzed, hogy hiányzol magadnak, és talán erőd is van ezért tenni.

Ha most még ez is túl sok

Van, amikor még nem a levelek ideje jött el. A kímélet és az elfogadás az elsősegély, ezek a levelek a következő szakasz. Ha most a levél elolvasása is soknak tűnik, hagyd. Nem megy el sehova.

Ilyen időkre készítettem ezeket:

• Kicsi húgom, vezetett hanganyag: https://youtu.be/IRE7OhWHH4g
• Hazatérés önmagamhoz dalcsokor, törzsi zenébe csomagolt fájdalomenyhítő: https://youtu.be/Ma1MCtrvjnQ
• Egy blog, amit erről írtam: Túlélni a veszteségeket, szakításokat: megoldások előtt a kíméletesség ideje

Aztán, amikor megszületik benned az icipici mondat, hogy “jó, akkor most már szeretnék valamit kezdeni ezzel”, gyere vissza.

Fizetős?

Az első levél mindig ingyenes, feltétel nélkül. Ha folytatnád, a 2-8. levélhez háromféleképp juthatsz: 3 900 Ft magadnak, 0 Ft, ha most nem fér bele (akkor valaki más támogatásával kapod), vagy +3 900 Ft, ha másnak is adsz egyet.

Mások is jártak már itt előtted. Van, aki megvette magának, van, akinek valaki más fizette, és van, aki másnak is vett. Ha a megtartó kör úgy működik, ahogy megálmodtam, te is lehetsz a következő, aki továbbad egyet.

Ezt az első levél után, egy külön oldalon választod, addig nem kell ezen agyalnod.

Gyakori kérdések

Kinek szól?
Mindenkinek, akinek véget ért egy fontos kapcsolat, akármilyen módon, akármennyi ideje.

Ez terápia?
Nem, és nem helyettesít szakembert. Ha úgy érzed, hogy egyedül nem bírod, kérlek, keress meg valakit, vagy hívd a Lelki Elsősegély vonalat a 116-123-as számon (ingyenes, éjjel-nappal).

Mi történik a feliratkozás után?
Megérkezik az első levél az email-címedre. A végén eldöntheted, folytatod-e. Ha igen, akkor kétnaponta jön a következő.

Mennyi időt kér?
Amennyi belefér. Van három mondatos gyakorlat, és van hosszabb is. Nem kell mindet.

Mi van, ha nem szeretek írni?
Minden levélben van olyan is, ahol nem kell. Vagy csak elolvasod a levelet, az is teljes értékű.

Nem kell tudnod, merre tovább, és nem kell ma kötelezően jobban lenned

Ha készen állsz, hadd jöjjön az első levél, és nézd meg, mit találsz benne a mai napra.

Szeretettel,
Sophie

Ha úgy érzed, hogy a fájdalmad már nem elbírható, vagy olyan gondolataid vannak, amitől megijedsz, kérlek, ne egyedül csináld. A Lelki Elsősegély vonal a 116-123-as számon ingyenesen hívható, éjjel-nappal. Ez a sorozat társ, nem mentőcsapat, és nem pótolja a terápiát.